Azért gyűltünk ma itt össze...
Ja, hogy ez nem az a szöveg, és amúgy sincs itt senki? Vagy mégis? Akkor kénytelen leszek pár szót mondani...
Jelen blog homoszexuális, meleg, fiúxfiú témájú írásokat tartalmaz, és erősen 18 éven felülieknek szól.
Akinek nem inge...azaz, ha nem érdekel, taszít, vagy bármilyen erkölcsi vagy egyéb meggyőződésedbe ütközik a téma, akkor kérlek, most távozz, hogy ne raboljuk egymás idejét és ne borzoljuk feleslegesen egymás idegeit.
És ha ezek után is elég elszánt vagy, hogy maradj, akkor remélem, találsz valami kedvedre valót!

2014. november 29.


Sziasztok!

Ahogy ígértem :)


És jó hír, bár száz százalékra nem merem ígérni, úgy néz ki, hogy Alexék következő fejezete jövő héten érkezik :) Tehát most megelőlegezem az ízelítőt ;)

– Borzasztó ugye? – szaladt ki Alex száján kétségbeesésében. – Oké, tényleg szörnyű…
– Héé, állj le! Nem épp ezt akartam mondani. – Volt valami végtelenül bájos ebben az egészben, ahogy Alex örömet akart szerezni neki, ahogy ott állt a szoba közepén, ahogy azon izgult, hogy ő mit fog szólni hozzá. A fiú mögé lépett, és átölelte a derekát. – Csodálatos. Akárcsak te.
Alex visszafojtotta a lélegzetét. Nem tudta, mi következik, de reménykedni kezdett, ahogy Damian hozzásimult, és nem akarta valami ostobasággal lerombolni a hangulatot. Rettegett attól, hogy a fiú ellép mögüle, de amikor Damian a nyakába csókolt, megremegett, és hatalmas sóhajjal szakadt ki a tüdejéből a levegő.

Üdv:
Tira

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése